FÉLÁLOM
A lepedő! Egyszerre csak észrevette a lepedőt. Ahogy úgy körbejárt a szobában szórakozottan, meglehetősen álmosan. Egy-egy pillanatra talán el is aludt séta közben. Mindjárt el tudott aludni. Fürdés közben, olvasás közben és hát séta közben. Egyébként nem nagyon ment az alvás. Na mindegy. Fenét mindegy!
Egy szék hátán lógott a lepedő. Mint akit odavetettek, ottfelejtettek. Talán a lepedő unta meg azt a vállat, a sétát a szobában. Finoman, észrevétlenül lecsúszott, ráborult egy székre. Elege volt az egészből. Köszöni szépen, de elég.
Ő meg csak nézte. Egy mozdulat, talán hogy lerántsa onnan. Nem rántotta le. Eszem ágában sincs! Ezt mondtam már? Lehetséges. Nem emlékszem. Talán az agyam is kifáradt. Szóval, maradj csak ott, ahol vagy. De nem maradsz ott. Holnap vagy holnapután már
