NEGYEDIK FEJEZETNora
– Helló – mondta egyik lábáról a másikra állva, mikor a patakhoz értem.
Levettem a vállamról a rongyos hátizsákot, és a földre hajítottam
– Korán ideértél.
– Igen. Nem tudtam, mikor jössz, ezért reggeli után rögtön elindultam. Még korábban is jöttem volna, de a horgászbolt csak hétkor nyit.
– Hétkor? Jézus, mindig ilyen korán felkeltenek a nagyszüleid?
Megrázta a fejét.
– Nem keltettek fel. Csak szerettem volna itt lenni, mire ideérsz.
Az egész testem megfeszült. Nem mozogtam otthonosan az érzések kifejezése terén, különösen, ha pozitív érzelmekről volt szó, és a bókokkal sem tudtam mit kezdeni. Ramsey és Thea kapcsolatát kivéve még tapasztalatom sem volt efféle dolgokban. Nem értettem, hogy mi történik velem abban a másodpercben, és miért, de csomót éreztem a
