Kilencedik fejezetRhode Island, 1962 januárja
– Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát – Whitney Valentine szilárd kézzel tovább öntötte a teát, és a lánya szeme könnybe borult. – Egy férfi sem olyan, mint amilyennek elsőre látszik. Apád például, amikor először járni kezdtünk, elhitette velem, hogy rákot gyógyít! Ők már csak ilyenek. – A lányára pillantott a szempilláját fedő vastag festékréteg alól. – Nem szabad elfelejtened, drágám, hogy a szépség a férfiak gyenge pontja – bármit megtesznek, és bármit mondanak, hogy levegyenek a lábadról. Tehát Jack egy kicsit eltúlozta a családi érdekeltségeit? Egyébként soha nem néztél volna rá ugyanúgy. Amerika valamennyi agglegénye a lábad előtt hevert, és ezt ő tudta. Ráadásul nincs jelentősége. Úgysem tudna vers
