22. FEJEZET1
Olyan sokáig maradnak Bucky hegyi menedékében, hogy egy korai hóvihar szinte be is temeti őket (egy napra). A vihar vadsága egyszerre elkápráztatja, megörvendezteti és megrémíti Alice-t. Igen, meséli, látott már havat Rhode Islanden, sokat is, de a feje felett is kavargó hófúvást még nem. Amikor eláll a vihar, Buckyval kimennek hóangyalkát játszani a ház háta mögé. Hosszas könyörgés után a veterán tengerészgyalogos-bérgyilkos is csatlakozik hozzájuk. Két nappal később megint tizenöt fok fölé emelkedik a hőmérséklet, és a hó elolvad. A fák megtelnek madárdallal és a frissen kiolvadt víz hangjával.
Billy nem tervezte, hogy ilyen sokáig maradnak. Alice miatt. Győzködi Billyt, hogy be kell fejeznie a történetet. A szavakkal még elbírna. De a hangjából kicsengő hittel már nem, az
