Már nagyjából fél órája utaztak a kompban. Emmett eddigre körülbelül a harmadik klausztrofóbiás pánikrohamát „hordta ki lábon”, azaz hordta volna, ha a szűk helyen képes lett volna felállni.
volnaPár perc alatt heves, féregszerű vonaglással sikerült annyira elhelyezkedniük, hogy ne egymáson, hanem egymás mellett feküdjenek. Emmett addig forgolódott, amíg sikerült hátat fordítania a kapitánynak. Így valamivel elviselhetőbbé vált a kínos összezártság egy korabeli férfitársával, akit valószínűleg akkor sem tartott volna vonzónak, ha meleg lenne. A fickó egy arrogáns őrült, nem kétség! Ráadásul ijesztő is. „A szeme sem áll jól”, ahogy mondani szokták.
Emmett nem tudta, hogy merjen-e neki egyáltalán panaszkodni, de közel fél óra gyötrődés után végül csak kinyögte, ami a szívét nyomta:
– Ez é
