33. FEJEZETRoyce
Már későre járt, amikor beálltam a hillsi házam elé. Felragyogott a parányi sziklát megkoronázó épület. Ezerszer kisebb volt a mostohaapám visszataszító fellegváránál, ami egymérföldnyivel feljebb pöffeszkedett a hegyoldalon.
Az ingatlan még így is tökéletesen illett a Mylton Records kiadó tehetségkutató részlegének vezetőjéhez.
Elegáns luxus, megfizethetetlen kilátással.
Fényszórók martak bele az éjszakába, ahogy beálltam a garázsba.
Az egész napot és az estét is a stúdióban töltöttem. Repült az idő, és mi csak… jammeltünk. Eljátszottuk a régi dalokat, amiktől belém hasított a nosztalgia, de az újakat is, amikhez nem volt közöm. Elhessegettem a keserűséget, és helyette elfogadtam a kínálkozó esélyt.
Az életet választottam.
Maggie üzenetéből kiderült, hogy az egyik
