14. FEJEZETEmily
A bágyadt reggeli fényben az éjjeliszekrény mellett állva az ágyon hason fekvő férfit bámultam. Ledobta magáról a takarót, jól látszott izmos háta.
Elképesztően széles válla és karcsú dereka volt. A paplan alól félig kibukkant a feszes feneke.
Vágy támadt a hasamban.
Istenem, annyira gyönyörű!
Ez az éjszaka felért egy kisebb csodával. Órákon keresztül békésen aludtam az ölelésében.
Biztonságban.
Nyugodtan.
A szívem pedig csupán egy egész picikét szakadt szilánkokra, amikor a sötétben Anna nevét nyöszörögte nem sokkal pirkadat előtt. Csókokat nyomtam a mellkasára, és arra gondoltam, milyen jó lenne, ha magamra tudnám vállalni a kínjai egy részét úgy, ahogy ő teszi az én szenvedésemmel.
Amikor már nem mocorgott, kicsusszantam mellőle az ágyból, és a fejemben felzend
