Éjfél után érek haza. Áron pimaszul nyomja a dudát, ahogy elhajt. Vigyorgok, mint egy félnótás, és lopva a házra pillantok, mert úgy érzem, az összes ablak egyszerre fog kivágódni, hogy melegebb éghajlatra küldjenek. Nem nyílik egyetlen ablak sem, ellenben azzal szembesülök, hogy a lakásom úgy ki van világítva, mint egy karácsonyfa, a teraszon pedig Reni áll félig szétnyíló fürdőköpenyben. Tökéletesen meg van világítva, és mintha ennek teljes tudatában lenne, dobálja a haját, behajol, csücsörít, olyan pózokba vágja magát, akár egy stripper. Nem akarok hinni a szememnek, azzal jegelem a tudatom, hogy megrészegítettek Áron csókjai, vagy egyszerűen csak túl sok volt a pezsgő.
A lakásban Lana Del Rey búgja a Summertime Sadness-t. Reni erre teszi-veszi magát. Teljesen olyan, mint a dal klipjéb
