Az iroda világos volt, tele napfénnyel. Az elmúlt öt évben számtalanszor látogattam el a Sunnymede idősotthonba, de a menedzser irodájába még sosem léptem be. Zavartan várakoztam odakinn, mintha az iskolaigazgató hívott volna be az irodájába. Igaz, nem tudom, hogy az milyen, mert engem még sosem hívott be, de Jamie tudna mesélni róla.
– Mandy! – Mrs. Blackwood üdvözölt, és kezet nyújtott.
Gyorsan a farmeromba töröltem a kezemet a kézfogás előtt. Semmi okom nem volt a feszengésre, mégis zavarban voltam. Sokkal jobban izgultam, mint a vizsgáim előtt, sőt jobban, mint gyökérkezelés előtt a fogorvosnál.
– Fáradj be – hívott Mrs. Blackwood, és az íróasztala mellett álló széken hellyel kínált, ő maga pedig leült a forgó, bőrkárpitos irodaszékébe. Még azt is megkérdezte, kérek-e kávét vagy teá
