– Mindenki maradjon a helyén! Ne szálljanak le a hajtányról!
Kattant egy zseblámpa, aztán még egy. Az ugráló fényben láthatóvá vált, milyen igyekezettel és ügyetlenül bújnak bele sisakjukba a golyóálló mellényes katonák, milyen kelletlenül másznak le a járműbe kapaszkodva a sínekre, és állnak be az emberek és az alagút közé.
– Mi van?
– Mi történt?!
Az egyik mellényesnek recsegni kezdett az adó-vevője, mire elfordult a civilektől, és dörmögött valamit válaszképpen. Várta a parancsot, ami nem érkezett, parancs nélkül viszont nem tudta, mit csináljon, és tanácstalanul lecövekelt.
– Mi van ott? – kérdezte Artyom.
– Nem mindegy, jól elvagyunk itt – válaszolta gondtalanul a pulóveres. – Hová siessünk?
Homérosz feszülten hallgatott.
– Nekem van hová sietnem! – szólalt meg a pólyás apja.
