– Á, Charlotte, remélem, jól aludt? – szólt Mateo, amikor a nő megjelent a teraszon, és bicegve elindult a férfi felé.
– Mint a tej – mosolygott, bár a szeme alatti karikák egyértelműen másról árulkodtak. De ha ő rosszul nézett ki, Nathan még nála is rosszabbul. Charlotte egyetlen pillantással meg tudta állapítani, hogy másnapos: látszott a bágyadt tekintetén, a merev vállán. Nem mintha ez meglepte volna – Mateóval együtt jócskán a konyakosüveg fenekére néztek, és éjjel visszhangzott tőlük a ház. Már elmúlt két óra, amikor Nathan felment a szobájába, és Charlotte hallotta, hogy hatkor újra kimegy a fürdőszobába, így nyilvánvaló volt, hogy ő is vajmi keveset aludt. Egyszer csak figyelmes lett a léptei nyikorgására, és a férfi árnyéka megállt a fürdőnek az ő szobájába nyíló ajtajánál. Charl
