Prológus
175 Words
PrológusKat
Mindössze egy éjszaka kellett hozzá; egy pillanat alatt megpecsételődött a sorsom. Tudta, hogy soha nem mondanék neki nemet.
Vajon hogyan alakult volna, ha soha nem találkozom Evannel? A gondolattól görcsbe rándul a gyomrom, és hullámokban fut végig rajtam a borzongás.
Fáj belegondolni, hogy soha nem voltam együtt a férfival, akit szeretek.
Megtöltöm hideg levegővel a tüdőmet, és mély lélegzetvételekkel igyekszem megnyugodni.
Belefájdul a testem, ahogy belegondolok, hogy az elmúlt hat évben már nincs az életemben.
Akkor még nem is sejtettem, hogy összetöri a szívem. Mégis itt tartok, éjszaka is ébren tart a rögvalóság. Egyszerre ég a szemem a kimerültségtől és a szűnni nem akaró könnycseppektől.
Az a bizonyos váratlan találkozás lendített mozgásba mindent, és még néhány hónappal ezelőtt is áldásnak és a sors vagy talán a végzet ajándékának tartottam. De most már okosabb vagyok.
Bárcsak meg se álltam volna azon az estén!
Bár soha ne találkoztam volna Evannel a benzinkúton!
Akárki is mondta, hogy jobb szeretni és elveszteni, mint soha meg sem tapasztalni a szerelmet, hazug volt, és ostoba.
Nem éri meg ez a fájdalom.
Bárcsak visszamehetnék az időben, mert nem tudom, hogyan fogjuk ezt túlélni.
- Writer
