– Véletlenül egy asztalnál ültünk, és olyan izgalmasan beszélt, hogy nem lehetett nem rá figyelni. De miért kérdezted?
– Tudod, Rosa kolumbiai, és az öccse bajban van, és a napokban utazik haza – avattam be.
– Nem hangzik jól – ingatta a fejét Vince. – Mit tud?
– Nagyjából ennyit, de ez nem tartja vissza attól, hogy odamenjen.
– Ezt mi sosem fogjuk megérteni. Az, ha a testvéred bajban van, és te odarohansz, teljesen okés, de hogy ezek a drogkereskedők hogy tudják úgy alakítani a szervezetüket, hogy számodra teljesen idegen embereket is testvéredként védj meg, az felfoghatatlan.
– Vállalati menedzsmentben igazi profik, azt meg kell hagyni!
Egyre biztosabban éreztem, hogy Rosának nem kellene odautaznia, de ha belegondolok, Déziért én is tűzbe mennék.
Nagyon jól éreztem magam Vincével,
