Vendemmia{3}
„Van egy jópofa olasz vicc egy szegény emberről, aki mindennap elmegy a templomba, hogy imádkozzon a szent előtt, azt kérve: »Kedves szent! Kérlek, kérlek, kérlek, hadd nyerjem meg a lottót!« Végül a szobor életre kel, lenéz az előtte térdeplő férfira, és azt mondja: »Fiam! Kérlek, kérlek, kérlek, tölts ki egy szelvényt!«”
(Ízek, imák, szerelmek c. film)
Készen álltunk a munkára. Az embereim lelkes arcát néztem, ahogy nekiláttak az év legnehezebb küldetésének, a szüretnek. Az, hogy mi, olaszok, mennyire komolyan vettük ezt az eseményt, már abból is látszott, hogy a szőlő szüretelésére külön kifejezést használtunk: Vendemmia. Már a szó különös dallamától futkosott a hátamon a borzongás. Minden szőrszálam az égnek meredt a szőlőültetvények végeláthatatlan szépségétől, ahogy k
