Sylvie Baudeloque, a titkárnő most már pánikban volt. Fel-alá járkált az üres igazgatói iroda előtt. Hol a pokolban lehet? Mit csináljak?
Furcsa egy nap volt. Természetesen Maximilian Kohler mellett dolgozva bármelyik nap különös lehetett, de Kohler ma kivételesen jó formában volt.
– Találja meg nekem Leonardo Vetrát! – rendelkezett, amikor Sylvie ma reggel munkába állt.
Sylvie kötelességtudóan próbálkozott a személyhívóval, a telefonnal, majd e-mailt küldött Leonardo Vetrának.
Semmi.
Így hát Kohler dühöngve távozott, nyilvánvalóan azért, hogy maga keresse meg Vetrát. Amikor Kohler pár óra elteltével visszakerekezett, határozottan látszott rajta, hogy nincs jól… nem mintha valaha is egészségesnek tűnt volna, de most rosszabb volt a szokásosnál. Bezárkózott az irodájába, és Sylvie hall
