JILLIAN
– Miradol de Los Jasmines – mondta José a kilátó nevét, ahol álltunk, mert felcsapott az idegenvezetőmnek, és eltökélte, hogy megmutatja nekem a közelben lévő leglényegesebb helyszíneket.
Feltételezem, Annaluisa fizette meg őt, hogy velem töltse az idejét. Hiszen mi más oka lenne egy tizenhat éves fiúnak, hogy a társaságomat keresse? Viszont a becsületére váljék, egyáltalán nem mutatta, hogy teher lennék a számára. Vagy munka. Teljes odaadással beszélt a hazájáról, a termékeny földekről, a családjáról. Döbbenten hallgattam, hogy az ötvenhét éves apja legnagyobb álma, hogy egyszer majd biciklit vehessen magának, és azzal közlekedhessen a faluban. Eddig is tudtam, hogy alig van valamijük az ittenieknek, de ennél a beszélgetésnél megszakadt a szívem. Mert José nem úgy mesélt, mint a
