Helena
Birkenau, 1942 nyara
A korai óra ellenére a nap már könyörtelenül tűzött. Az SS és a kápók kíséretében elektromos szögesdrótok között meneteltünk az új lakókörletünk felé. A Kommando egy része jött csak, a fiatal nők. A férfiak Auschwitzban maradtak.
A két tábor határán megállítottak minket valami magas rangú SS-tiszt parancsára. A kapuknál, amelyeken mindennap kimasíroztak a kinti munkacsoportok, valamiféle szelekciót tartottak. A zenekar a szokásos reggeli indulóit játszotta, ezzel kísérve, ahogy két SS-tiszt, vállukon az egészségügyisek jelzésével, férfiakat léptetett ki a munkacsoportból, és külön felsorakoztatták őket.
– Levetkőzni teljesen! – szólt a parancs.
Amilyen lassan csak lehetett, a szánalmas, szürke csontvázak nekiálltak lehámozni magukról mocskos rongyaikat, mel
