Fejezet 82

1020 Words

— Hát ahogy körbenézek, lehet, jobb lett volna otthon maradni — feleltem, és rendeltem két rövidet. Annyi szempár bámult rám, hogy kellett valami, ami elviselhetőbbé teszi az estét. — Minden csoda három napig tart. Megszokják, hogy nem vagy sem vámpír, sem remete, nem követsz el tömeggyilkosságot, és már nem is leszel érdekes — jegyezte meg Kale, miközben egymás után lehúztam a rövideket. — Nem kéne ennyit foglalkoznod azzal, minek akarnak mások látni — tette hozzá Lori. — Apámnak beszélgetni támadt kedve, ez volt a késésünk valódi oka — mondtam, hogy eltereljem a témát, és a figyelmemet a kíváncsi tekintetekről. — Szóval tudja, hogy itt vagyok — jegyezte meg, én pedig bólintottam. — Hát, most nem tudom eldönteni, hogy jó vagy rossz ómen, hogy itt vagy. — Ebben jelenleg én sem vag

Free reading for new users
Scan code to download app
Facebookexpand_more
  • author-avatar
    Writer
  • chap_listContents
  • likeADD