1985
december
Éles csengetés szakította át az álmom fátylát. Először azt hittem, az ébresztőórám szólalt meg, de aztán észleltem az éjjeli sötétséget magam körül. Sietve rohantam ki a folyosóra, amikor felfogtam, hogy a telefonunk szól. Fogalmam sincs, hány óra lehetett, de számos rémületes esemény pörgött le előttem. Először arra gondoltam, hogy apám halt meg. Remegő kézzel vettem fel a készüléket, és közben a karórámra meredve próbáltam kivenni a sötétben, hány óra lehet.
– Mr. Pennington? – szólt bele egy ismeretlen hang a telefonba.
– Igen, én vagyok. – Hajnali háromhoz közeledett.
– A Glens Falls-i Központi Kórházból hívom. A feleségével kapcsolatban.
Beletúrtam a hajamba, a tekintetem Maggie ajtajára siklott. Sejtelmem sem volt, hol lehetett.
– Balesetet szenvedett a csúszós ú
