16. FEJEZET
Másnap korán elhagyták a Vörösolló tábort.
Bármennyire szabadulni akart a Sennyedékből, Aster kelletlenül tért vissza a felszínre. A bányákban közlekedni veszélyes, ám az erdők még veszélyesebbek. De nem volt választásuk: a Skorpiók még nem végeztek az alagútfúrással a Sennyedék alatt, így nem vihették feljebb őket északra.
– Nem is különbözik annyira a te munkád a Skorpiókétól – mondta Zeenek Clementine, miközben lovaikat kantáron vezetve igyekeztek fölfelé egy új aknában.
A kijárat még csak egy szikrának látszott. Eli kísérte őket, arcát elrejtette puhakalapja alatt.
– Hogy érted ezt? – kérdezte Zee.
– Mindketten segítetek másoknak átkelni a Sennyedéken – magyarázta Clementine. – Az egyetlen eltérés, hogy a Skorpiókat üldözi a hatóság.
Aster és Eli összenéztek. Talán a
