– Mert mi a baj a nevemmel, ezredes úr?
Vitéz Szádváry kemény buldogfeje a fókabajuszával rámeredt.
– Maga, Steiner – köpte ki Miklós nevét –, nem magyar. És nem is lesz soha. Maga idejött, egy rebellis liberális segítségével, ki már szerencsére nem rontja az ország sorsát, és aztán jó munkát végzett a Tiszánál. De ettől még nem lesz magyar maga, soha.
Miklós megrezzent Lovassy gróf gyalázásán, pedig mostanában ez természetes dolog volt úri körökben. Gyalázni, pocskondiázni mindenkit, aki nem a németek oldalán van. Kik szerint ez a revizionista politika vissza fog ütni, és az fájdalmasabb lesz, mint az öröm, mit a visszaszerzett területek újra magyarrá levése okoz.
– Az apám magyar volt. Ő építette az Erzsébet hidat, ezredes úr.
– Ne takarózzon az apjával, Steiner! Elszökött ő is, mik
