– Igen – motyogta Miklós és kicsit arrébb húzódott, hogy az emlékek hatására ébredő vágyát ne érezze a lány.
– Szóval, hiába minden. Te nem jössz velünk, Miki.
– Nem tehetem, Betty.
– Itt maradsz megdögleni.
– Dolgom van ezen országban.
– Nálamnál is jobb? – kérdezte a lány, és hozzábújva a férfihoz újra szerették egymást.
– Annyira akartalak már, Miki. Régóta, nagyon régóta, És majd’ megfojtottam a Magdát, mikor kiderült, mégis elérte azt, amit most én.
– Betty, kérem! – lepődött meg Miklós
– Mindegy, honnan tudom, Miki. Te fontos vagy nekem, hát vigyáztam, mikor mit csinálsz. És gyűlöltelek, hogy mindenféle nőkkel fetrengsz összevissza, és ÉN nem kellek neked! A Langer Magda malomkő combjai közé odaértél, hozzám nem.
– Tudja jól, Betty, hogy a szülei miatt…
A lány felült, a hol
