2012CSÜTÖRTÖK
A hangosan csörgő telefonra rezzentem össze. Az emlék olyan erővel temetett maga alá, hogy kiszakadtam a világból. Teljesen józan sem voltam, erről főként a narancsos vodka tehetett.
A telefon kijelzőjéről az ügynököm, Riordan Redmond mosolygott vissza rám. Akármennyire is undorodtam a gondolattól, hogy beszéljek vele, fel kellett vennem. A legjózanabb hangomon szóltam bele.
– Szia, David! Hallottam, mi történt!
Hangosabban sóhajtottam fel, mint szerettem volna. Redmond éles hangjába sajnálkozás vegyült. Hiába volt nagyszerű szakember, mégsem tekintettem a legjobb barátomnak, így nem akartam hallani a mondandóját.
– Elképesztő, mekkora veszteség! Hogy vagy?
Talán a legnagyobb szerencsém az volt, hogy Chris halála óta ki sem léptem a lakásból, így eddig erre a kérdésre
