2012KEDD
Ahogy elindultunk minden álomszerűen darabossá vált. Talán az elmém védekezett az esemény ellen, talán munkált bennem az alkohol, de a mai napig csak hiányosan emlékszem vissza bizonyos részletekre.
A terem viszont élesen az emlékezetembe égett. Vörös bársonyszőnyeg terült végig a padlón, a fekete székek erős kontrasztot képeztek vele. A plafonról hatalmas kristálycsillár lógott, a fehér falat aranymotívumok díszítették.
Rengetegen fogták meg a kezemet, sokak érintése száraz volt, néhányaké viszont sikamlósan nedves a nyári melegtől. Vállon veregettek, megöleltek. Fekete öltönyt viseltek, erős parfümmel, az arcok pedig mind kellemetlen egyveleggé folytak össze. Mintha egy furcsa, elszállt koncerten lettem volna, ahol mindenki sajnálta a leégésemet. Szinte kézről kézre adtak az
