1997
Aznap éjjel képtelen voltam elaludni, az ágyamban olvastam hajnali kettőig, aztán lekapcsoltam a villanyt, csak azért, hogy egy órán keresztül a plafont bámuljam. A másnaposságom elmúlt, mégis pocsékul éreztem magam. Amy és Chris a másik szobában voltak, néha hallottam a hangjukat, ahogy hangosan nevetnek, miközben egy film ment a háttérben.
Próbáltam történeteket kitalálni, törtem a fejemet, hogy hogyan is folytatódjon tovább az elkezdett novellám, az ilyen agyalásoktól mindig álomba merültem. Aznap ez sem vált be. Amyn gondolkoztam és Chrisen, és azon a furcsa táncon. Gondolataim túl sokszor kalandoztak vissza a lány szőke hajához és élénk szeméhez. Sejtettem, hogy felkavart a visszaérkezése. Felbomlasztotta a nyugalmi egyensúlyt köztem és a testvérem között.
Egy óra forgolódás u
