Miért nem hoztuk le a titkos koffert előbb? Miért nem tudtuk valahol elrejteni? A fásszínben vagy a pincében? Margitka nem járt a fásszínbe, a faaprítás Marci kötelessége volt, igaz, néha elhanyagolta, s akkor anyu ment aprófáért. A pincében megnedvesedett volna a szép, fekete lakk-koffer, annyi idő alatt? Ezen most már kár töprengenem. Én sem mondhattam anyunak, tessék várni, elébb lehozom onnan a Margitka kis, útra kész bőröndkéjét. Valahogyan majd csak lehozzuk, ha kell – gondoltam. – Margitka még nem utazik. És különben is azt mondta nekem: nem fog szökni, bízzam rá, majd ő elintézi anyuval. De aznap ebéd után egy táviratot kapott Bukarestből. Gizi néni össze sem hajtotta, úgy adta át nekem ide, mikor elkértem, „tuzsur” jeligére. Azt mondta, csak tíz perce vette, és szélesen elmosolyod
