Ötödik fejezet– Holnap találkozunk – mondta Mack, és lehajolt hozzá, hogy megcsókolja. Olivia még a hálóköntösében ült a konyhaasztalnál, egyenes haja mosatlanul lógott a vállára. Az asztalon a családi reggeli romjai: maszatos müzlis tálkák, szétszóródott pirítósmorzsák és a málnadzsem apró pöttyei, melyek mint fénylő skarlát ékszerek ültek reszketegen a vajtartó körül.
– Jó – mondta, és nem hajolt a férje felé, ahogy egykor tette volna. Azért segíthettél volna eltakarítani ezt a kuplerájt, gondolta szemrehányóan.
– Öt körül, ha nem lesz dugó. De ha sokat késnék, sms-ezek, oké? – mondta Mack, szemlátomást észre sem véve, hogy milyen fásult a felesége, milyen görcsösen markolja a bögréje fülét. – Hol vannak azok a gazfickók? Stanley? Harry? Gyerünk, köszönjetek el a papától! Indulok. Hol
