Nyolcadik fejezetA szél összeborzolta Maggie lenőtt bubifrizuráját, a szemébe és a szájába csapdosta a tincseket. Sziklás hegyfokon gyalogoltak. Vasárnap volt. Pendennis várához, VIII. Henrik sziklaszirtre épített, zömök erődítményéhez jöttek Ameliával ezen a borús és szomorú hangulatú napon. Az eső is élesen csapdosott, mintha vihar készülődne, mely egy adott jelre azonnal kitör. Maggie lelkében azonban sütött a nap. Lemondott a geológiai tanulmányútról, és a történelmivel próbálkozott, az ajándékbolt és a kávéházi ebéd ígéretével csábítva Ameliát. Meglepetésére a lánya különösebb cirkusz nélkül beleegyezett a kirándulásba.
– A prospektus szerint öt hónapig tartott itt az ostrom 1646-ban a polgárháború alatt – mondta Ameliának, visszapillantva a kör alakú erődre. Maggie elképzelte a harc
