– Kérem, százados úr, apámról semmit sem tudok. Tessék utánanézni, amikor apa eltűnt, én azonnal jelentettem a rendőrségnek. – Ez valóban így történt. Azt elfelejtettem megmondani, hogy apa a levélben azt az utasítást adta: „eltűnését” azonnal jelentsem.
– Hol, melyik kapitányságnak jelentette?
– Az ötödik kerületinek – válaszoltam. – Nem tudom, elmondhatom-e… – kíváncsian ránéztem.
– Csak nyugodtan, itt barátok között van. Remélem, azt világosan látja, hogy ha bennem egy cseppnyi rosszakarat volna, az ügyét másképpen kezelném. De én úgy vélem, hogy maga sem szeretheti a kommunistákat, mert azok mindannyiunk ellenségei.
Már majdnem kimondtam: de én a németeket sem szeretem – amikor Gerenczei, mintha a gondolataimat kitalálta volna, folytatta:
– Természetesen én nagyon jól tudom, hogy
