19
– Ki tud még erről a helyről? – kérdezem a rémület és a sértett tulajdonosi öntudat sajátos keverékével.
– Senki. – Elias a szokásos ruganyos mozgásával feláll: őt nem lehet kizökkenteni. De azért észreveszem, ahogy a kezét a tőr markolatára teszi az elegáns kabát alatt.
Odamegy a romos falhoz, lenéz, megrázza a fejét. Nincs ott senki.
Az ajtó felé fordulok, a szívem vadul ver. Most először érzem itt sebezhetőnek magam, az erőd varázslata hirtelen csekély védelemnek tűnik. Halk, könnyű, gyors léptek hallatszanak át a kőfalon. Azután kopogtatnak. Eliasra nézek, és közben arra gondolok, hogy a Vadász Bellwoodban van.
Vállat von. Tőled függ, mondja a szeme.
A szám kiszárad, de nem fogok mezei egérként lapítani a Tolvaj Erődjében, az Alkimista otthonában. Akárki jön is, annál lesz val
