4.
Sajnálom!
Nem állt szándékomban Alex képébe kiabálni vagy az ingét rángatni, mégis mindkettőt megtettem. Felrémlett bennem Mike törött bokája. A szorításom erősödött, Alex ábrázata pedig egyre inkább elsötétült. Tudtam, hogy ha kikerülök innen, megöl majd a szégyen.
Alex arcán aggodalom tükröződött, de nem szólt semmit. Egyik kezében egy kis cserepes növényt tartott, a másik kezével a karomat fogta. Meglepett az a növény. Mi lehet? Menta? Alex elengedett, és én is az ingét.
– Először járok itt – magyarázkodtam. Fölöttünk megint felvijjogtak a sirályok, ami ismét megriasztott. – Nem akarnak megtámadni, ugye?
Alex az eget vizslatta.
Újabb kürtszó harsant. Harang szólt, és valaki lent a dokkoknál a friss fogást emlegette. Elmélyülten bámultam Alex markáns arcvonásait, amelyeket részb
