8. FEJEZETLekanyarodtunk az autópályáról, és elindultunk egy alacsony felfüggesztésű járműveknek „megálmodott” földúton. Az autóban minden remegett és zörgött, és az volt az érzésem, hogy rögtön darabokra hullik. Körbenéztem, egészen pontosan a semmi közepén voltunk. A kősivatag és a gyér növényzet azt sugallta, hogy meglehetősen különleges meglepetés lesz. Ha ez a kirándulás néhány hónappal korábban lett volna, azt hittem volna, hogy le akar lőni minket és elásni valahol, mert itt ezer százalék, hogy nem talál meg minket senki. Az út hirtelen elkanyarodott, és egy kőfal emelkedett előttem hatalmas kapuval a közepén. Massimo elővette a telefonját, beleszólt néhány szót, és a fémkapu lassan kinyílt.
Egyenes aszfaltúton mentünk; kétoldalról pálmafák alkottak alagutat. Fogalmam sem volt, hol
