6. FEJEZETFeküdtem az ágyban, teltek az órák, napok, hetek. Olga és Atilla is velem heverészett, néha István is becsatlakozott. Játékokat játszottunk, könyveket olvastunk, tévét néztünk, úgy általában unatkoztunk, és összeszoktunk. Kicsit olyanok voltunk, mint egy család. Napról napra jobbak lettek a vizsgálati eredményeim, így nyugodt voltam. Boldogot nem mondanék, mert nem volt olyan nap, amikor ne gondoltam volna Massimóra, de már életképes voltam. Anyut is felhívtam, mindig másik kártyáról. Hál’ istennek a telefonon be tudtam állítani a titkos hívószámot, így anyu azt hitte, mindig ugyanarról a számról hívom. Ő meg nem szokott hívni, csak várta, hogy hívjam. Még ha fel is hívott, nem vettem föl, csak visszahívtam kicsit később.
Ilyen tökéletes konspirációban telt el az ősz. December l
