10
November 1.
– Nem, inkább ott… ez az… még egy kicsit… óh, de jó, Gus… Mmm…
Ami a női rejtélyt illeti, feltétlen elkél némi útmutatás. Mintegy húsz évig éltem házasságban egy nővel, aki egy mosolynál nemigen nyújtott többet e tekintetben, ám egy férfinak persze abban az időben mindössze ennyire volt szüksége. Patsy ezzel szemben – nos, mellette egy kicsit úgy érzem magam negyvennyolc évesen, mint azok a kadétok, akik örökké róla ábrándoznak. Kézen fog. Oly egyenes derékkal lovagol meg, ahogy egy hajcsár üli meg az öszvérét, és teljességgel magához vonz. Van valami hullámzó a mozgásában – mármint azt az érzést kelti, mintha ez öröktől fogva így lenne. Ugyanakkor nagyon is két lábbal a földön álló személyiség – egy nagy lány, akinek fekete szőr serken a karján, a combjai erősek, a melle
