BOWEN
– Szállj ki a kocsiból! – ordítottam, miközben tartottam neki a nyitott ajtót.
Aaron, mint egy sértődött gyerek, keresztbe fonta a karját, és a fejét ingatta, amikor felismerte a családtagjaim autóit.
– Nem csalhatsz ide, mondván, vészhelyzet van, és segítsek neked, aztán kényszerítesz, hogy a családoddal vacsorázzam. Fogadok, hogy nem is árasztotta el a víz a konyhádat.
– Arra nem kényszeríthetlek, hogy egyél, de erőszakkal bevihetlek, aztán rád uszítom Cassidyt. Hidd el, az a nő doktorálhatna bűntudatkeltésből! Lehet, hogy épp éhségsztrájkolsz, mégis teli hassal és a maradék étellel távozol.
Aaron mordult egyet, aztán az ülés támlájára hajtotta a fejét. Elég jól ismerte Cassidyt, hogy tudja, nincs esélye a nővéremmel szemben.
– A francba, Bowen! Hosszú volt ez a nap. Nem akar
