REMI
Könnyek között figyeltem, ahogy beszáll a liftbe. Minden porcikám ordított, hogy menjek utána, boruljak térdre, és marasztaljam. Tudtam, hogy nehéz lesz újra találkozni vele. Ezért maradtam olyan sokáig azon a kihalt, hawaii díszvacsorán. Nem akartam kockáztatni, hogy ismét egy érzelmi hullámvasúton találjam magam.
Egész éjjel forgolódtam. Mintha a szívem egy beépített mágnes lett volna a mellkasomban. Tudtam, hogy Bowen a folyosó túloldalán van. Annyira vonzódtam hozzá, hogy hiába akartam az ellenkezőjét, csak rá tudtam gondolni.
Négy hónapig sikeresen elkerültem, most viszont képtelen voltam úgy bemenni a szobámba, hogy ne lássam őt. És nem is akartam úgy bemenni. Ez volt a legrosszabb. Tudni, hogy mindketten szenvedünk. Otthon legalább elhitettem magammal, hogy nevet, mosolyog,
