HELENA
Hajnal kettőre járt, amikor kopogásra lettem figyelmes. Azért voltam ilyen biztos az időben, mert egy perce pillantottam az órára, miután kiléptem a fürdőből. Egy fél órán keresztül élveztem a forró vizet, mely ellazította minden porcikámat. Meg is érdemeltem, mert fárasztó hetem volt. Mindkét munkahelyem kiszívta az erőmet. Úgy tűnt, Nathant végképp eltaszítottam magamtól, mert a csókunkat követően egyszer sem láttam. Se az irodában nem futottunk össze, se a parkolóban. Felszívódott. Igyekeztem nem gondolni rá túl sokat, de azért be kell valljam, nagyon hiányzott.
Kicsit igazítottam a törülközőn, amit körbetekertem a testemen zuhanyzás után, és az ajtóhoz léptem. Meg mertem volna esküdni, hogy Masont pillantom meg, amikor kinyitom, de a valóság ettől sokkal meglepőbb volt.
– Hel
