***
Most azonnal szétszakad a fejem, mert valami őrült barom hangosan dobog.
– Iáá, Iáááááááá – harsog az éjszakába a hang, míg én az elgémberedett tagjaimat próbálom megmozdítani, közben a bedagadt szememet kifeszíteni. Azt hiszem, nagyon fejbe kólintom azt a garázdálkodó állatot, amelyik megzavarja a nyugalmam. Már elképzeltem, hogy én, mint grandiózus jelenség, ledobom magamról a szénát, és beleüvöltök az állat pofájába. Ehelyett most teljesen elképedve nézek Gyogyós képébe. Megdörzsölöm a szemem, ez biztos csak egy ócska álom, de határozottan az egykori börtöntársam bámul a képembe. Nem mondom, van némi hasonlóság az öreg és a szamár között, ha másban nem, de a fogsoruk rendezetlenségében biztosan. De mivel én sem fog-, sem állatorvos nem vagyok, csak felüvölteni tudok a látványtól.
