Az viszonylag hamar kiderült, hogy itt-tartózkodásom hosszabbra nyúlik, mint terveztem. Talán a korábbi megfutamodásom, talán az, hogy ezzel Elvirát végleg magamhoz láncolhatom, de megérlelődött bennem az elhatározás, hogy elhagyva eddigi szállásadóimat vételi ajánlatot teszek egy elhagyatott majorsági épületre, amely mellett eddig is naponta elsétáltam, amikor az erdő felé vettem az irányt, egy kis tüdő- és agyszellőztetésre.
Azt nem tudtam, hogy eladó, azt viszont igen, hogy több haláleset is történt a falai között, miáltal helybeli akkor sem vette volna meg, ha ingyen hajítják utána.
De még nem tartunk ott, a végső lökést ugyanis nem az önállósulási szándék, nem is az, hogy nem érhetek bármikor a szerelmemhez (noha végső soron egy fedél alatt éltünk), hanem egy kicsiny, lompos farkú á
