– Igen, most. Később ugyanis már nem illik idegen lakásra telefonálni – tartott illemtanórát Ralph. – Arra gondoltam, ő az, aki mindegyikünket ismerhette.
– Csakhogy négyéves volt akkoriban…
– Igen, de az apja mesélhetett neki később rólunk.
– És ezt azzal hálálta meg, hogy mindenkit kinyírt, nem? Bár, ha jól tudom, régész, és a régészektől ugyebár minden…
De nem tudta befejezni a mondatot, mert sokkal fontosabb dolga volt. Ralph ajka ismét az övére tapadt, és neki őrült szenvedéllyel csókolóznia kellett. És akkor, abban a helyzetben lehetetlen gondolat fészkelte be magát a fejébe.
– Ami azt illeti, nem is adtál rossz ötletet – mondta.
– A smárolással? Szerintem is remek dolog, nem beszélve arról, hogy…
Diana nem várta meg, amíg Ralph befejezi, így aztán sohasem tudta meg, hogy a re
