MÁSODIK FEJEZET
Washington, l988. május 27.
Diana
Hamilton egyáltalán nem örült, amikor Dianát meglátta az ajtóban. Kényszeredett mosoly ült az arcára, de a nő látta, hogy legszívesebben kipenderítené őt, még a rendőrség épületéből is.
– Most adtam maguknak egy csomó információt, csak nem azt akarja mondani, hogy máris elfogyott a témájuk?
Diana elhúzott egy széket a dohányzóasztaltól és leült.
– Ezt nevezem aztán barátságos fogadtatásnak, Mr. Hamilton. Jó, hogy nem csukat be egyből abba a komfortos zárkájukba.
– Higgye el, meg is tenném… És ez nemdohányzó szoba, nem látja?
Diana vállat vont és elnyomta frissen meggyújtott cigarettáját. Ezt a kis közjátékot a dohányzással mindig eljátszotta, mert valahol nagyon jó érzés volt, hogy kihozhatja a férfit a béketűrésből.
– Na, mesélje
