ELSŐ FEJEZET
Reggie:
Ma este buli a Mantle-lakban, tesó.
Archie:
Nem tudom, hogy bulizós kedvemben vagyok-e. Bocs.
Reggie:
Értelek. De a szüleim nincsenek itthon, és neked csak a jövő héten lesz a pered, nem igaz?
Archie:
Ne emlékeztess rá!
Reggie:
Mi mást tehetnék? Anyukád tutira megvéd. Gyere el egy estére, és engedd ki a gőzt! Rád férne, nem igaz?
Archie:
Nem akarom magára hagyni anyámat, miközben halálra dolgozza magát értem.
Reggie:
Elvégre az anyád! És garantálom, ő is azt akarná, hogy legyen egy olyan estéd, ahol újra normális ember lehetsz, és nem egy gyilkosság gyanúsítottja.
Reggie:
Mondd, hogy nincs igazam!
Archie:
…
Reggie:
Szólok a többi Bulldognak is. Aztán írok Veronicának. Veronica és az anyád mellett én is számítok rá, hogy eljössz.
Reggie:
Csak egyetlen bulizós éjszaka. Aztán, visszatérhetsz a sajnálkozáshoz.
Archie:
Ok. Szuper.
Reggie:
Ne parázz! Minden rendben lesz. Egy kicsit verd ki a fejedből az egészet! Csak egy éjszakára.
Archie:
Megpróbálom. De könnyebb mondani, mint megtenni.
Reggie:
Ez mindennel így van, nem igaz?
— • — • —
Veronica:
Archiekins, épp most kaptam egy nagyon érdekes üzenetet Reggie Mantle-től…
Archie:
Ronnie. Szeretlek, de biztos, hogy jó ötlet most egy buli? Még ha lenne is kedvem hozzá – akkor is dolgoznunk kéne az ügyön. Vagy legalább is nekem. Mert anya biztosan dolgozni fog.
Veronica:
Ha folyton csak munka van, és semmi móka, akkor Archie unalmas lesz. Nem emlékszel a Kubrick-féle Ragyogásra?
Archie:
Ha nem a Carrie musical, akkor nem, sőt, nem is olvastam még.
Veronica:
Csak viccelek. De tényleg megérdemelnél egy kis bulizást.
Archie:
…mert lehet, hogy ez az utolsó bulim egy jó darabig, igaz?
Veronica:
Nem ezt mondtam. Hagyjuk ezt a negatív energiát. 100%-ig bízom benne, hogy bebizonyítod az ártatlanságodat! DE mégis úgy gondolom, megérdemelsz egy kimenőt.
Archie:
De anyukám…
Veronica:
Ne aggódj miatta! Beszéltem vele, és ő is szuper ötletnek tartja. Nagyon örült, amikor felvetettem.
Archie:
És mi a helyzet Bettyvel?
Veronica:
Őt nehezebb volt meggyőzni, mert valami dokumentumokat meg szövegkiemelőt emlegetett. Az a lány egy totál stréber, de anyukád őt is rábeszélte. Ez is azt bizonyítja, hogy a te ügyvéded a legjobb a világon. Nyugodtan kihagyhatsz egy éjszakát, hogy fellélegezz!
Archie:
Van esélyem, hogy lebeszéljelek erről az egészről?
Veronica:
Nagyjából ugyanannyi, mint amennyi arra, hogy elítélnek valamiért, amit nem követtél el.
Veronica:
Szóval, este nyolckor érted megyek.
— • — • —
Veronica:
Archie természetesen benne van.
Betty:
Nagyon erős vagy meggyőzésben. V. A+.
Veronica:
Soha ne becsüld alá egy Lodge lány eltökéltségét!
Betty:
Jaj! Ezt ne is emlegesd! Pont ettől félek én is…
Veronica:
Ugyan már! Hagyd ezt abba, most azonnal! Felejtsd el, amit mondtam! Ma este csak pozitív gondolatokat várok. Hamarosan találkozunk!
— • — • —
Betty:
Vedd elő a készséges pasi-éned, Jug!
Jughead:
Nekem csak olyanom van, Betty. Ezt te is tudod! De amúgy én is hallottam. Reggie bulit szervez. A rémálmaim is kellemesebbek ennél.
Betty:
Ezt most Archie kedvéért teszed. Meg értem.
Jughead:
Nem mondanám, hogy bulizós kedvemben vagyok. Nem is tudom, hogy szoktam-e egyáltalán bulizós hangulatban lenni. De neked nem tudok nemet mondani!
Betty:
XOXO
— • — • —
Cheryl:
JoJo! Los Angeles fantasztikus hely. Annyira örülök, hogy Toni rábeszélt erre az országjárásra! Olyanok vagyunk, mint… Thelma és Louise, de remélem, kihagyjuk a tragikus véget! És ha Susan Sarandon természetes vörösnek állíthatja be magát, akkor én is! Követsz minket Instán? #ChoniGoesWest.
Josie:
Csajszi, persze, hogy követem a hihetetlen kalandjaidat! És örülök, hogy jól érzed magad. A Vadmacskák közben élesítik apró kis karmaikat. Riverdale ugyanolyan, mint volt, a jó öreg kisváros nem változott.
Cheryl:
Hányszor mondtam már neked, hogy túl jó vagy egy olyan helyhez, ami már feledésbe merült? Neked is a Kaliforniai álomban kellene élned, ahogy mi tesszük!
Cheryl:
Tegnap este megnéztünk egy darabot a Tom Sawyerben, ma pedig a Hotel Café a program. Toninak mindenhol van egy bandatag ismerőse, úgyhogy gyakorlatilag VIP vendégek vagyunk mindenhol.
Cheryl:
A következő utazás már a Vadmacskák turnéja lesz. Majd leszek az menedzseretek!
Josie:
Ok, akkor vigyázz magadra, csajszi! Közben itt Reggie Mantle bombáz mindenféle üzenetekkel valami buliról ma este. Hát, ez nem egy nagyvárosi parti lesz. Amikor visszajössz, majd lehetsz a testőröm. Mantle-nek esélye sincs.
Cheryl:
A pasik olyanok, mint a kutyák. Az a fiú meg egy kutya, csonttal a szájában. Tervezed, hogy mész?
Josie:
Még nem tudom. Beszélek a cicabarátnőimmel. Lehet, hogy valakinek van jobb programja.
Cheryl:
Hát, a remény hal meg utoljára, Josephine. De drukkolok neked, és vigyázz magadra!
— • — • —
Kevin:
Ma este parti Reggie-nél. Ott leszel?
Moose:
Aha! Ott találkozunk, okés?
Kevin:
Gondoltam, esetleg mehetnénk együtt.
Moose:
…
Kevin:
Na, mind1. Akkor ott tali!
— • — • —
VERONICA
Normál körülmények között nem rohannék el egy helyi szépfiú által szervezett házibuliba, az ilyen események nem állnak a társasági életem középpontjában. De ez még az előtt volt, hogy én is odaadtam volna a szívemet egy ilyen kisvárosi szépfiúnak… aztán elborzadva néztem végig, ahogy az én egyre inkább filmbeli főgonoszra hajazó apám besározza a szerelmemet, és a végén azzal fenyegeti, hogy börtönbe juttatja.
Az ilyesmitől azért megijednek a lányok. Ez azt hiszem, érthető. Az idén nyáron elég sok korábbi nézetemet átértékeltem.
Persze, az is igaz, hogy szinte biztosra vettem Archie ártatlanságát, és azt is, hogy fel fogják menteni. Mert ha létezik valaki a földön, aki képes bebizonyítani az igazságot, akkor az Mrs. Andrews és Betty. Nincs náluk dühösebb és eltökéltebb ember a világon.
Csakhogy a bizonyosság relatív fogalom… És miközben én előszeretettel használom ezt a fogalmat Archie és a barátaink jelenlétében, addig a teljes és leplezetlen igazság – mint mindig – valamivel nehézkesebb és árnyaltabb.
Mert ismerem az apámat. Talán nem olyan jól, mint korábban gondoltam – kezdjük azzal, hogy soha nem gondoltam volna, hogy ilyen mélyre süllyed és képes belekeverni a barátomat egy bűnténybe, hát még egy gyilkossági ügybe. Ahogy Archie kezdett közelebb kerülni az apámhoz, éreztem, hogy fennáll a veszélye az okos amerikai szépfiú nevének besározására, és figyelmeztettem erre is őt. Csakhogy a lelkem mélyen mégis hinni akartam abban, hogy Hiram Lodge ismeri az erkölcsi határokat.
Ebben nyilvánvalóan tévedtem. Kiderült, hogy apuci semmitől sem riad vissza és a legmélyebbre is képes süllyedni.
És ha ebben ekkorát tévedtem, akkor mégis miért ne tévedtem volna Archie felmentésének esélyeivel kapcsolatban?
Ezek a gondolatok tartottak ébren egész éjjel, miközben forgolódtam az ágyamban a pihe-puha, méregdrága ágynemű alatt.
Veronica Lodge márpedig rendíthetetlen nyugalommal rendelkezik. Gyakorlatilag ez a védjegyem. És a barátaim és a város előtt is ezt a képet szerettem volna fenntartani magamról egészen addig, amíg Archie neve nem tisztázódik. Akár egy country dal refrénje: „az uram mellett állok”. Még ha a lábaim kicsit remegtek is.
— • — • —
Amikor az embernek egy szörnyeteg az apja, akkor az a helyzet, hogy mindenki együtt érez veled. Igaz, hogy néhányan függnek apucitól és muszáj gondoskodniuk róla, hogy pontot tegyenek az i-re és áthúzzák a t-betűt. Ebben nem tartom őket hibásnak. Akadnak olyanok is – a város kevésbé hősies lakosai –, akik sohasem mernének szembemenni apám akaratával. Nem tartott túl sokáig, miután apám felfedte igazi arcát és a családunk kegyvesztett lett a városban, hogy rájöjjek, kik a gyávák az ismerőseim között. Így már tudom, kire számíthatok.
Amióta elvesztettük Andrét, az ujjaim köré csavartam az egész ház személyzetét. Az új sofőr és én gyakorlatilag puszipajtások vagyunk. Ami annyit jelent, hogy boldogan vállalta, hogy elvisz engem és Archie-t Reggie házához, ahol egy kis időre eltávolodhatunk a bírósági tárgyalóterem drámai hangulatától, ami az egész nyarat végigkísérte. Apámnak szerencsére akadt valami késő esti üzleti telefonhívása (ami tuti megint valami gyanús ügy), vagyis bezárkózott a dolgozószobájába Pembrooke-ban. Mert igaz ugyan, hogy kissé hidegháborús helyzetben állunk egymással otthon, de azért mégis feltűnt volna neki, hogy távozom.
Azt hiszem, vannak olyan helyzetek, amikor kifejezetten előnyt jelent, ha az ember apja egy idióta barom.
Mire megálltunk a Mantle ház előtt, már lement a nap, ami megint csak emlékeztetett arra, hogy a nyári napok egyre gyorsabban rövidülnek. A küszöbön járt már az ősz, és ezzel együtt az iskolakezdés réme, amikor is Riverdale-ben újrakezdődnek a hétköznapok, és minden visszatér a régi kerékvágásba. Csakhogy ezúttal előfordulhat, hogy mindez Archie nélkül történik meg. Megborzongtam, de nem csak a hűvös esti levegő miatt.
– Megérkeztünk, Miss Veronica! Hacsak nem óhajt még valami mást is tőlem.
A sofőr mogorva hangja hirtelen kizökkentett a fejemben kavargó káoszból. Finoman megköszörültem a torkomat, és kisimítottam a Kate Spade miniruhám szoknyájának redőit. Élénklila mintás anyaga volt, vidámabbnak mutathattam vele magam, mint amit a belsőmben éreztem. Mert épp ez volt a lényeg. Amíg csak lehet, fenntartani a látszatot – ez a mantra sok nehéz időszakon átsegített már.
Archie meleg keze megérintette az enyémet.
– Minden rendben, Ronnie? – Éreztem a tenyerén a bőrkeményedést, amit a gitározás okozott. Úgy ismertem ezt a kezet, mintha saját részem volna. Hirtelen belém hasított a gondolat, hogy akár el is veszthetem Archie-t.
Elviselhetetlennek tűnt. Muszáj még jobban színlelnem Archie kedvéért.
Magamra erőltettem egy mosolyt.
– Minden a legnagyobb rendben! – A hangom kissé túl magasnak tűnt. Pislogtam egyet, aztán biccentettem a bejárati ajtó felé. – Úgy látom, elegáns késésben vagyunk. Tökéletes.
A parti már javában tartott, a kocsit is betöltötte a mély basszus hangja. A nappali ablakában láttuk a nyüzsgő tömeget a házban, beszélgetésfoszlányokat hallottam a hátsó kert felől. A garázs ajtaja tárva nyitva állt, odabent néhány fiú beszélgetett a focicsapat tagjai közül, körülállva egy csoport River Vixent.
Odahajoltam Archie-hoz, és megpusziltam az arcát.
– Gyere, ejtsük meg a belépőnket, Archiekins!
— • — • —
PP:
Bent vagy már? Nézz körül, vannak-e ott megbízható emberek! Szükségünk van rájuk, a Nagy Főnök számít rájuk.
Sweet Pea:
Nyugi! Még el sem indultam. És nem is biztos, hogy a beépített embered akarok lenni. Más terveim vannak a ma esti bulira.
PP:
Milyen cuki! Kár, hogy nincs beleszólásod a dologba.