AZ ANYAKÖNYV
1703. február 24-én estefelé kopott fekete ruhában, meggörnyedt háttal, apadt orcával és remegő penicilussal faragta elcsorbult lúdtolla tövét a torockói pap. A parókia fala megpörkölődött a templom égésekor, de a fedele még eléggé épségben maradt. Most araszos hóval borított zsindelyfedele ereszéről karvastagságnyi jégcsap ereszkedett alá. Az utca túlsó során, a parókia mellett kanyargó Szilas jegén méteres kupacokban ült a szél sodorta, rétegekbe roskadt, egybefagyott, megjegecesedett hó. A pap kis vaskályhája kesernyés, büdös-langyos meleget eresztett. Kriza Áron a háza elől kivágott fenyőfa nyirkos maradványával fűtött be, mert meleget adó torockói szenet nem hozott neki az ősz óta senki. A lakószoba nyitott ajtaján át olykor a beteg egyre gyengülőbb, elakadó köhécselése
