NEGYEDIK FEJEZETARCHIE
Soha nem éreztem magamat túlságosan bonyolult léleknek. Minden az arcomra van írva: egy kisvárosi gimnazista fiú vagyok. Foci, családi vacsorák, turmixok a barátokkal Pop éttermében a suli után. Nagyjából ennyi.
A nyarak általában ugyanúgy alakultak: egész nap strandoltunk Bettyvel a Sweetwater-folyó partján, aztán este egy film Jugheaddel a Twilight autósmoziban. Hosszú frizbidobálás Vegasszal, a kutyánkkal. Apa szürkületkor hamburgert grillezett, ami anyának és nekem mindig kínszenvedést jelentett, mert addigra már mindketten farkaséhesek voltunk.
De a dolgok változnak, még egy olyan kisvárosban is, mint Riverdale, ahol az ember azt gondolná, hogy mindig minden ugyanolyan. Márpedig erről tudnék mesélni. Hiszen anya két évvel ezelőtt elment, és azóta se jött haza
