A Dylan nevű alaknak széles a válla, izmoktól duzzadó a felsőteste, és az egész termete erőt sugároz. Egyenes szálú, feketés haja a homlokába lóg, félig eltakarva sötét, kifürkészhetetlen szemeit. Van benne valami fenyegető vadság, és a tekintete zavarba hoz, amikor gátlástalanul mustrál. Libabőrös leszek a közelében.
Liam magas, 190 centinél is több, és bár mindvégig póló van rajta, azért látom, hogy izmos, mégis vékony testalkatú. Világosbarna a haja, kicsit göndörkés, a szeme pedig a legcsodásabb kék, amit valaha láttam. Nyugalmat áraszt maga körül, és akárhányszor rám néz, úgy érzem, oszlik bennem a feszültség és mosolyogni támad kedvem. Tudom, hülyén hangzik, mert nem sok okom van a mosolygásra, de ez a férfi mégis otthonos, meleg érzéseket vált ki belőlem. Nézem, ahogy hosszú ujjaiv
