47. fejezetA fel-alá masírozó katonák, illetve az éjszakai piac zajai és illatai nélkül a város teljesen kihaltnak tűnt. Nem hallatszott szamarak bőgése. Nem ültek a falak mentén koldusok a markukat nyújtogatva. Nem járták az utcákat vízárusok, éltető nedűjüket kínálgatva. Az éjszaka csendjébe egyetlen nesz sem vegyült. Asha szinte fülsiketítőnek vélte saját csizmájának dobbanását a poros utcákon és a házak tetőcserepein, ezért inkább levette a cipőt, és mezítláb ment tovább.
Úgy érezte, csapdába sétál bele.
Egyszer már besétált egybe. Egy nagyon öreg sárkányt próbált becserkészni. Két nap elteltével azon kapta magát, hogy az állat nyomait követve körbe-körbe jár a Végben. A harmadik napon döbbent rá, hogy a vén sárkány szándékosan vezeti őt körbe-körbe. A bestia így próbálta becserkészn
