2013DAVID
A szívmonitor egyenletes pittyegésére ébredtem. A szemem ólomsúlyúnak tűnt az összes testrészemmel együtt. Mesterséges fény világította be a kórházi szobát, hunyorognom kellett tőle. Nem emlékeztem semmire. A fejem ütemesen lüktetett, a torkom teljesen kiszáradt. Éltem, erre a fájdalom emlékeztetett.
Az ágyam mellett Amyt pillantottam meg a fotelben. Egy könyvet olvasgatott, haja könnyedén omlott a vállára. Halkan megszólítottam, mire azonnal köhögni kezdtem. Amy pillanatok alatt mellettem termett.
– Felébredtél! – nézett rám könnyes szemmel, majd végigsimította az arcomat.
– Mi történt? – kérdeztem rekedt hangon, mire Amy azonnal felém nyújtott egy szívószálas poharat. Képtelen voltam felülni az ágyban.
– Most pihenned kell. Ha alszol még egy keveset, akkor mindent elmondok
