– Sosem kért tanácsot, nem kérte a véleményét?
– Nem, nem, Owen mindig úgy gondolta, hogy ő jobban tud mindent.
– Ez így szokott lenni?
– Minden író más – felelte Waldergrave. – De Owen mindig is a titkolózóbbak közé tartozott. Szerette a nagy leleplezéseket, tudja. Az olyan drámai, az tetszett neki.
– Gondolom, a rendőrség már megkérdezte, merre járt azután, hogy megkapta a könyvet – szőtte bele a beszélgetésbe könnyedén Strike.
– Igen, igen, azon túl vagyunk – felelte közönyösen Waldergrave. Épp azzal próbálkozott, bár nem nagy sikerrel, hogy a szálkákat kipiszkálja a nyelvhalból; meggondolatlanul nem filézve kérte. – Pénteken kaptam meg a kéziratot, meg sem néztem vasárnapig…
– Úgy volt, hogy nem is lesz otthon, ugye?
– Párizsban lettem volna! – jelentette ki Waldergrave. – Évfor
