52. FEJEZET2019
Venezuela
Azt hittem, túljárhatok Jesus eszén. Rengeteg saját emberem lett, de semmihez sem kértem a segítségüket, csak hogy elrejtőzhessem az erdőben. Hónapok óta itt vagyok, olykor már azt érzem, hogy vissza sem tudnék menni a városba. A kokain nem érdekel, de az olajból nem engedek. Sajnos sem a politikusok, sem a szegények nem értik, hogy ilyen lehetőségeket rejt ez a föld. Elterveztem, hogy amíg lehet, itt maradok a hazámban. Veszélyben vagyok, de ki nem? Közvetve vagy közvetlen, de mindenki abban van. Körülbelül egy hete jött egy ember, akit még sosem láttam. Nem mondott semmit, csak annyit, hogy Jesus tudja, hogy itt vagyok, és eljön.
Félnem kéne tőle, mégsem teszem… Jó ideje nem tartok tőle. Egy lehetőség volt nekem, egy segítség az utamon, de mindez elmúlt, ő má
