23. FEJEZET2013
Venezuela, Caracas
A lány szinte nem is beszél. Itt van velem két hete, de csak azt árulta el, hogy huszonkét éves, és hogy Mariának hívják. Annak ellenére kedvelem őt, hogy ilyen hallgatag, mert van egy közös esti programunk. Az első nap figyeltem, ahogy gyertyát gyújt, és már ott tartottam, hogy ráripakodok, nehogy felgyújtsa a házat, amikor felém intett és megkérdezte, hogy imádkozunk-e együtt. Hiszek Istenben, gyakran beszélek hozzá, tanácsokat kérek tőle, imádkozni is szoktam, de akkor egy templomban éreztem magam, és Maria segített igazán közel kerülni az Úrhoz.
Szép lány egyébként… Sötét bőre van, borzas, hosszú, fekete haja, és olyan kedvesen tud nézni, ahogy egy agyonszeretgetett házi kedvenc. Pedig tudom, hogy neki sem volt szép élete eddig, és ha valaha szeret
